Bankellenes Mozgalom

 2011. augusztus 9-én 264 forintra emelkedett a svájci frank árfolyama, amely családok százezreit sújtja teljesíthetetlen terhekkel. Ezt kivédeni, ellensúlyozni csak társadalmi összefogással lehet, mert egyelőre a kormány – akire igen nagy felelősség hárul – csak látszatintézkedéseket hozott.

Az elmúlt hetekben sokszor találkoztunk a médiában (Klubrádió, Magyar Hírlap, stb.) a frankhitelesek tragédiája kapcsán dr. Czirmes György ügyvédnyilatkozataival, aki peres úton szeretne annak az álláspontjának érvényt szerezni, hogy Magyarországon a törlesztőrészlet-emelések érvénytelenek. Összefoglaló írásunkban igyekeztünk mindenki számára érthetővé tenni az ügyvéd által közölt érdekes megvilágításba helyezett közérdekű mondanivalót, a bankok és a hitelesek közötti érdekek feszüléséről.

Czirmes György ügyvéd, az Otthon- és Érdekvédők Civil Szövetségének is képviselője. Szerinte a bankok jogsértést követtek el az egyoldalú szerződésmódosításokkal. Czirmes György ügyvéd az Európai Bizottság jogi szekciójához fordult, mivel úgy gondolja, hogy az Európai Unió joganyaga hatályba lépett Magyarország 2004. évi csatlakozásával, annak ellenére, hogy a hazai joggyakorlat attól eltér.

A jogász szerint az Európai Gazdasági Közösség egyik legfontosabb erre vonatkozó irányelve kimondja, hogy azoknál a hiteleknél, amelyeknél a fedezet a jelzáloggal terhelt ingatlan, ott a bank nem módosíthatja egyoldalúan a hitelszerződést. A Magyarországon meglévő cirka 1,7 millió hitelszerződésnek legalább fele-kétharmada ilyen szerződés, ami az ügyvéd szerint azt jelenti, hogy a 2004. május 1-jét követően kötött szerződéseket a bankok nem módosíthatták volna egyoldalúan, vagyis az adósoktól csak az eredeti feltételek szerint megkötött törlesztő részleteket lehetett volna követelni.

Az ügyvéd következtetései alapján így az utólagos törlesztőrészlet-emelések nemcsak érvénytelenek, hanem az unió jogának megsértése miatt a bankok kártérítéssel is tartozhatnak az adósoknak.

Czirmes ügyvéd levélben kérte az Európai Bizottság jogi szekcióját, hogy vizsgálja meg a hazai szabályozást, mivel sem a mostani, sem a korábbi hazai szabályozás nem egyezik az EU joganyagával. Úgy gondolja, hogy a kilakoltatások szempontjából is fontos lenne a pozitív válasz, mert ez esetben az érintettek az EU irányelveire hivatkozva bíróság előtt támadhatják meg a végrehajtást.

Dr. Czirmes szerint az eljárási jognak egy közérdekű per része kell legyen és a fogyasztók védelmében, a társadalmi szervezetek indíthatnak pert. Mivel Magyarország az uniós csatlakozásunkkor átvette az EU-s joganyagot, amelyek nagy része esetjog, és  a Legfelsőbb Bíróság határozatait a magyar bíróságok már az uniós csatlakozásunk előtt is figyelembe vették, tehát lehetne precedensjogot teremteni.

Az ügyvéd korábban hét felperes nevében a tisztességtelen piaci magatartás miatt indított keresetet a Fővárosi Bíróságon. A keresetben a bankok általános szerződési feltételeket tartalmazó üzletszabályzatának több pontját támadták meg  és két fő problémára összpontosítanak:

•  
  •  
    • Ha szerződéskötéskor nem ismert az adós összes költsége a hitel teljes futamidejére vonatkozóan, akkor azt meg kell becsülni, ha ez nem szerepel a dokumentumban, akkor semmis a szerződés.
    • 
      
    • A kamaton felüli további költségterhek mint például folyósítási jutalék, valamint a kamat, az egyéb terhek és  az árfolyam-változásból adódó pluszköltségek  uzsorakölcsönnek minősíthetőek.
    • 
      

A keresetet első fokon arra hivatkozva utasította el a Fővárosi Bíróság, hogy a felperesi társadalmi szervezetek az alapszabályuk szerint nem illetékesek a fogyasztókat képviselni. Dr. Czirmes fellebbezett  a Fővárosi Ítélőtáblánál,mivel a hét felperes alapszabályában konkrétan szerepel az, hogy egy 1987. évi törvényerejű rendelet alapján kik és milyen tevékenységi körök alapján jogosultak pert indítani.

Dr. Czirmes György célja az, hogy:

1. A bankok 2004. május 1-je után a lakáscélú vagy bármilyen más célú, de ingatlangaranciával biztosított szerződéseket egyoldalúan ne módosíthassák.
2. Az ügyfelekre rótt indokolatlan díjakat szüntessék meg.
3. Az objektív gazdasági okok miatt megnövekedett költségeket fele-fele arányban viseljék a bankok és az ügyfelek.
4. Azok az adósok, akik az eredeti összegű törlesztő részleteket tudják fizetni, azokat ne lehessen kilakoltatni.
5. Azok adósok, akik önhibájukon kívül – munkahely megszűnése, betegség stb. – nem tudnak fizetni, azokat segítse az állam egy kamatmentes hitellel.

A jogász véleménye az, hogy a kormány adósmentő tervezett intézkedési a bankokat semmilyen teher átvállalására nem kötelezi és a szerződések érintetlenül hagyása esetén – hasonlóan az ország fiktív adósságállományához, amely a törlesztések ellenére egyre nő –a tartozások egy végtelenített hitellé válnának.  

Ebben a témában néhány ügyvéddel és pár pénzügyes szakemberrel Czirmeséknek ötven-hatvan perük van az ország különböző bíróságain, de még egyik sem jutott el a Legfelsőbb Bíróságig, hogy az egy precedens jogerőssé vált döntés legyen, ami iránymutató lehetne a jövőre vonatkozóan.

Van már olyan másodfokú eljárási döntésük, ami az elsőfokú bíróság által elrendelt végrehajtást felfüggesztette, és megkereste az Európai Bíróságot azzal, hogy ők foglaljanak előzetesen állást abban a kérdésben, hogy felvetett uniós jogszabály alkalmazható-e másodfokon, azaz eldönthetik-e ők, vagy pedig vissza kell adni első fokra azt a kérdést.

Dr. Czirmes szerint ezekben az ügyekben el kell felejteni a pertársaságot, mert a magyar jogszabályok alapján technikailag és jogilag sincs erre lehetőség. Csak magánügyfélként ajánlja a pereskedést, vagy ügyvédhez kell fordulni, vagy pedig a bíróságon működő jogszolgálatot vehetik igénybe az adósok. Jegyzőkönyvbe veszik amit mondanak és a szabályok szerint ez lehet  a kereset indítása.

Egy közérdekű pert is már két éve beadtak a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumához, ahol egy fogyasztóvédelemmel foglalkozó közérdekű egyesület  harminc vezető magyarországi bankot perelt be azzal, hogy három szempontból érvénytelenek a szerződések:

• Az általános szerződési feltételek tekintetében az egyoldalú módosítás,
• A kamaton kívül egyéb költségek kérése,
• Az árfolyam áthárítása tekintetében.
• 
  

Két éve húzódik az ügy,  apró eljárási problémák miatt,  de talán ősszel már lesz érdemi tárgyalás. Ha felperesként elismerik őket a bíróságok, az azt jelenthetné,  hogy az érintett bank összes adósára – akik ebben a perben nem felek -  azokra is  kihatással lenne. Vagyis ha az általános szerződési feltételekből kivennék ezt a három vitatott, törvénysértőnek tűnő pontot, ez azt jelentené, hogy az adósok kötelezettsége tulajdonképpen a kezdő első törlesztőrészletre, és nem a magasabb, további törlesztőrészletek fizetésére korlátozódna.

Ha ez sikerül, és az általános szerződési feltételekeet részben érvényteleníti a bíróság, akkor az megalapozhatná azt, hogy  minden adós egyedül perelhessen  a kártérítésért, vagy akár visszamenő hatállyal – mert a Ptk. ismer azért ilyen rendelkezést –,a bankoknak kötelessége lenne elszámolni a felekkel.

Végezetül még egy érdekes kiemelendő rész Dr. Czirmes György álláspontjából:

A devizaalapúnak nevezett szerződés még az elnevezésében sem jó, mert inkább devizaelszámolású szerződésnek kellene nevezni. Ugyanis a devizaszerződés az, amikor devizába adok hitelt, és devizában törlesztek, azonban itt nem erről van szó.  A jog szerint minden szerződést a tartalma szerint kell elbírálni, vagyis ezek nem deviza, hanem forint hitelszerződések, és az adósoknak semmi köze nem lehetne az árfolyamváltozáshoz. Köze van viszont a kamathoz, mely a törvény szerint azt jelenti, hogy a kamat a hitelezőnek a hitel használatáért és kockázatáért fizetett ellenérték.

A pénzintézeti törvény mellékletének  alapján azonban a bank a kamaton kívül nem kérhetne más költséget mert a kockázatot a kamatban az adós fedezi, így árfolyamkockázatot nem háríthatna rá a bank. 

Az ügyvéd szerint a bankok tényleges nyeresége óriási, mivel többnyire csak virtuális kölcsönt nyújtanak, viszont a törlesztőrészletek valódi pénzből folynak be. A devizahitelekben nincs svájci frank, mert a bank nem kér kölcsön devizát, csak devizaelszámolással számol azért, hogy a kamat mellett még legyen további nyeresége.

A Facebookon tüntetők  álláspontja szerint a Polgári Törvénykönyvvel  ellentétes, hogy a bank önkényesen és egyoldalúan módosíthat  az ügyfél kárára.